Ahelyett hogy tisztázna, még több kérdést vet fel a családra vonatkozó alkotmánymódosító referendum. A parlament - az RMDSZ-es honatyák többségének igen szavazatával – úgy fogadta el a család alkotmányos meghatározásának módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, hogy nem vizsgált és tisztázott egy sor kérdést. Az alkotmánybíróság korábban több döntést is hozott a családra vonatkozóan, mindenik döntés leszögezi, hogy a család nem korlátozható kizárólag a házasságra. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba szerint a referendumnak nem lesz semmilyen jogi következménye. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint nem kellene összekeverni a család fogalmát a házasság fogalmával, mert ennek beláthatatlan következményei lehetnek. Illyés Gergely politológus korábban a Maszolnak elmondta, a referendum egy olyan téma, amellyel a PSD ismét megszabhatja a politika napirendjét, így az elkövetkező egy hónapban a napirend már nem csak a korrupcióellenes harcról fog szólni. Az LMBTQ-szervezetek bojkottra szólítanak fel.

„A család egy férfi és egy nő szabadon választott házasságán, egyenlőségükön, a szülők azon jogán és kötelességén alapul, hogy felneveljék, oktassák és képezzék a gyermekeiket” – erre a mondatra módosul az alkotmány 48-as cikkelye, ha az október hetedikei népszavazás érvényes lesz és többségben lesznek az igenek. A kérdés az, hogy milyen jogi következményei lesznek ennek a módosításnak. Hogyan egyeztethető össze ez a meghatározás például azzal a kötelező érvényű döntéssel, amelyet az Európai Unió bírósága nemrégiben hozott meg, és amely kimondja: a romániai hatóságoknak el kell ismerniük a külföldön kötött melegházassággal járó jogköröket.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba szerint nem lesz semmilyen jogi következménye a referendumnak. Emlékeztetett, hogy az alkotmánybíróság az 580/2016-os döntésében – amelyben egyebek mellett a taláros testület azt vizsgálta, formailag eleget tesz-e az előírásoknak a polgári kezdeményezés – már érintette a család és a házasság témakörét. „Tételesen két dolgot mondott ki a taláros testület: hogy jelenleg is a házasság csak egy férfi és egy nő között lehetséges, és hogy a kezdeményezők által javasolt család fogalma szűk, és csak egy bizonyos típusú családra vonatkozik. A család fogalma ugyanakkor sokkal tágabb, mint a javasolt meghatározás, több típusú család van, amelyet a 26. cikkely véd az alkotmányban. Ez tiszta értelmezés, ezért mondom, hogy nincsen semmilyen jogi hatása a referendumnak, vagyis jogi szempontból nem oszt és nem szoroz” – mondta Asztalos Csaba, aki érdekvédőként végigkísérte a polgári kezdeményezés ügyét.

Van már egy meleg pár, akinek elismeri a jogait a román állam

Asztalos emlékeztetett, hogy az Európai Unió bíróságának kötelező érvényű döntését, amelyet az amerikai-román meleg házaspár ügyében hozott, nem lehet figyelmen kívül hagyni, függetlenül attól, hogy érvényes lesz-e a referendum vagy sem. Azaz tiszteletben kell tartania a romániai hatóságoknak a szabad letelepedéshez való jogot és az ezzel járó való jogköröket az azonos nemű házastársak esetében is.

Az Európai Unió bíróságának döntése értelmében egy román állampolgár, Adrian Coman jelenleg több joggal rendelkezik Romániában, mint a többi romániai meleg. Asztalos Csaba szerint ezt úgy lehet feloldani, hogy az állam elismeri a bejegyzett élettársi kapcsolatot. „Ezt a törvényt előbb utóbb el kell fogadnia a törvényhozásnak, mert olyan helyzetbe fog kerülni. Vagy egy strasbourgi bírósági döntés után, vagy egy másik per útján, a harmadik verzió a politikai döntés” – mondta a CNCD elnöke. Asztalos szerint ha az alkotmány a polgári kezdeményezés szerint módosul, nem lesz alkotmányos összeférhetetlenség a bejegyzett élettársi kapcsolat és a 48-as cikkely között: „A család fogalmát a 26. cikkely határozza meg, nem a 48-as, a 48. cikkely csak egy típusú családra vonatkozik, a házasságból eredő családra. Azon kívül van más típusú család is, amelyet a 26. cikkely védelmez – mint már említettem, ezt az értelmezést fogalmazza meg az alkotmánybíróság az 580. számú döntésében”.

Emlékeztetett, hogy Magyarországon a meleg párok bejegyzett élettársi kapcsolatban élhetnek, és bár nem ismerik el őket családnak, két jogot leszámítva ugyanolyan jogokkal bírnak, mint a férfi és a nő házasságán alapuló családok. Az örökbefogadás és a reprodukciós programokban való részvételen kívül a magyar állam az ő esetükben is folyamatosan bővíti a jogköröket.

Accept: a parlament megszegte az alkotmányt

A romániai LMBTQ-közösség jogait védő Accept Románia szerint azzal, hogy kedden döntő házként a szenátus is igent mondott a család alkotmányos meghatározásának módosítására vonatkozó törvényjavaslatra, figyelmen kívül hagyták az alkotmánybíróság korábbi határozatát. Az Európai Unió bíróságának ítélete után az alkotmánybíróság állást foglalt a Hamilton-Coman ügyben. Az Accept jogásza, Iustina Ionescu ügyvéd szerint a taláros testület kimondta, a külföldön kötött melegházasság alkotta pároknak joguk van Romániában a családi élethez, ez pedig ellentmond az alkotmány 48-as cikkelyének javasolt módosításával. Az ügyvéd szerint az alkotmánybíróság 580/2016-os döntésében azonosított egy sor procedurális szabálytalanságot is, amelyet a parlament nem oldott meg.  Iustina Ionescu elmondta, éppen ezért az alkotmánybíróságnak vissza kellene küldenie a kezdeményezést a parlamentbe megfontolásra.

A szervezet emlékeztetett, hogy az emberi jogok európai egyezménye, amelyet Románia is elfogadott, kimondja, a családi élethez való jog elidegeníthetetlen és mindenkit megillet, nemtől és szexuális orientációtól függetlenül - a parlament ezt sem vette figyelembe. A melegszervezetek keddi állásfoglalásukban a referendum bojkottjára, azaz a szavazástól való távolmaradásra szólítanak fel, ezzel jelezve, hogy a referendum nem más, mint "egy politikai manőver, amelynek lényege a figyelemelterés és a gyűlöletkeltés".

Kelemen Hunor: nem kéne összekeverni a családot a házassággal

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szintén azon az állásponton van, hogy a referendum több kérdést vett fel, mint amennyit megold. „A személyes véleményem az, hogy a család fogalmát nem szabad összekeverni a házasság intézményével, mert attól a pillanattól kezdve lesz egy csomó olyan helyzet, amikor megkérdőjelezhető, hogy valaki egyáltalán családban él-e. Nem lehet azt mondani egy gyereknek, akit például csak az egyik szüleje vagy nagyszüleje nevel, hogy nincs családja. Ha egy gyerek szülei nincsenek összeházasodva, mit mondasz neki? Hogy nincs családja? El kell kerülni még a látszatát is annak, hogy kizárunk embereket, akik együtt élnek, egy közösségben, el kell kerülnünk azokat a helyzeteket, hogy a társadalom őket ne családként fogadja el. Ez hihetetlen és kiszámíthatatlan következményekkel járhat” – mondta Kelemen Hunor. Hozzátette, nem szabad eltekinteni ebben a kérdésben a 21. század mindennapi valóságától.

„Ami a házasságot illeti: vállalom a véleményemet, hogy itt egy konzervatív álláspontot képviselek, de el kell férniük a véleményeknek egymás mellett. Ha a különböző vélemények egymás mellett nem férnek el, az emberek sem tudnak egymás mellett meglenni” – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, attól, hogy a házasságot egy férfi és egy nő között képzeli el, „még van egy európai uniós valóság, és ettől Románia sem fog tudni eltekinteni, ezzel is számolni kellene”. „Ezért gondolom, ha most ennek a referendumnak így, ilyen lendülettel nekiszaladunk, inkább újabb problémákkal találjuk szembe magunkat, ahelyett, hogy megoldanánk valós vagy vélt gondokat” – mondta.

Illyés Gergely: a PSD ismét megszabhatja a politika napirendjét

Korábban adott interjújában Illyés Gergely politológus emlékeztetett, hogy a PSD-ALDE koalíció tudatosan késleltette a szenátusi szavazást azért, hogy közben a referendumtörvényt módosítsa. A módosítás megtörtént, így a népszavazást már nem az államfő írja ki. „Az alkotmánymódosítást a romániai lakosság 80 százaléka támogatja, és szerintem erre a témára a PSD még inkább rá fog hajtani. A PNL máris kényelmetlen helyzetbe hozta magát azzal, hogy a párt elnöke arra kérte a tagságot, szavazzon majd a lelkiismerete szerint a referendumon. Mindenesetre ez egy olyan téma, amivel a PSD ismét megszabhatja a politika napirendjét, így az elkövetkező egy hónapban ez a napirend már nem csak a korrupcióellenes harcról fog szólni” – mondta a politológus.